Réz a környezetben

Réz a vízben

A réz természetétől fogva jelen van minden vízi környezetben: patakokban, folyókban, tengerekben és óceánokban. Forrásai az esővíz, a talaj- és parterózió, a levegőben és a tenger mélyén létrejövő vulkanikus folyamatok, olyan emberi és mezőgazdasági tevékenységek, amelyek során réz szabadul fel a vízben és a légkörben. A fenti folyamatokat követően a réz egy része lerakódik és annak is egy része megkötődik a vízfolyásokban, a többi része pedig eljut a tengerekbe és óceánokba. Éves szinten a természetes folyamatoknak köszönhetően mintegy négyszer annyi réz rakódik le a vizekben, mint az emberi tevékenység következtében.

A vízben élő organizmusok döntő többsége rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik számukra a réz felszívódásának hatékony szabályozását és a réz legkedvezőbb felhasználását. Mivel korunkban a vizek élővilága alkotja az egyik legérzékenyebb és a környezeti hatásoknak egyik leginkább kitett rendszert, számos tudományos kutatás célja a réz kémiai viselkedésének tanulmányozása a vízi ökoszisztémában. A kutatások azt vizsgálják, hogyan viselkedik a réz különböző környezeti helyzetekben, és ebből meghatározzák a környezetre gyakorolt esetleges hatást.

A fent említett hatás alapvetően a biológiai hasznosulásnak nevezett tényezőtől függ. Ez alatt azt értjük, hogy egy elem folyadékban oldódó része képes biológiai hatást gyakorolni az élő organizmusokra (növény, állat, ember), amelyekkel kapcsolatba kerül.

A réz biológiai hasznosulása jóval kisebb mértékű, mint a vízi környezetben jelenlevő összkoncentrációja. Természetétől függetlenül a vízben jelenlevő réz kölcsönhatásba lép a vízi környezettel és ezáltal olyan vegyületek jönnek létre, amelyekben a réz biológiai hasznosulása nem valósul meg. Ily módon nemzetközi szakemberek ma egyetértenek abban, hogy a különböző régiókat tekintve a réz biológiai hasznosulása 5-25 %-ban valósul meg a vízben. 

#
A réz az esővízben
Az esővíz képes oldani a rezet (különösen akkor, ha a szennyeződések hatására savassá válik), ill. hordozhat rézrészecskéket.
Az eső hatásának kitett rézforrások között találjuk: a természetes porokat (szélerózió, vulkankus tevékenység, kozmikus porok), az antropikus eredetű füstöket (fa, növények, fosszilis tüzelőanyagok, üzemanyagok, szemétégetők égéstermékei…), az ipari eredetű porokat (bányák, öntödék…), a réztetőket, ereszcsatornákat, esővízlevezető csatornákat, az elektromos vezetékeket, a fékbetétek által kibocsátott részecskéket. 

A réz a talajban és a növényekben

A réz különböző mértékben a világ összes talajában jelen van. A talaj összes réztartalma 2-250 mg/kg között változhat, átlagos koncentrációja 30 mg/kg. Bizonyos mezőgazdasági tevékenységek (gombaölő szerek alkalmazása…), kohászati, ill. bányászati tevékenységek növelhetik a talaj réztartalmát. Számos talajfajta viszont természetes állapotában (legelők, művelhető földterületek…) igen kevés rezet tartalmaz.

A talaj réztartalmának egyenlőtlensége problémát okoz az összes élelmiszertermelő mezőgazdasági ágazatban. A rézhiány a termelékenység csökkenését és termék minőségének romlását eredményezi. Rendkívül érzékenyen érinti a rézhiány a rizs- és búzatermesztést, melyek világviszonylatban a két legnagyobb betakarítási ágazatot képviselik.

Nyugat-Európában például 18 millió hektár megművelt földterület (azaz az összes művelhető földterület 19 %-a) rendelkezik nagyon alacsony réztartalommal. A probléma megoldását szolgálja a mezőgazdasági talajok réztartalmát növelő műtrágyák széleskörű alkalmazása. Svédországban például 34 tonna réz újrahasznosítása valósul meg évente a rézben gazdag specifikus műtrágyák alkalmazása révén.

Az intenzív mezőgazdasági termelés a talaj elszegényedéséhez vezet, és ez zavart okozhat a növényi, valamint az állati táplálkozás egyensúlyában. Ezért külső források igénybevétele válik szükségessé egyrészt a talaj réztartalmának kiegészítésére, másrészt egyes haszonállatok táplálásában az étvágy javítása és a növekedés elősegítése céljából.

Igaz ugyan, hogy a talaj rézhiánya kedvezőtlen hatással van bizonyos típusú mezőgazdasági termelési formákra, valamint az állatok növekedésére, ám a túlzott réztartalom sem ajánlatos. A rézben túl gazdag talaj ugyanis hátrányos lehet bizonyos növények, ill. állatok esetében. Egyes birkafajták például viszonylag rosszul tolerálják a túl sok rezet, a szarvasmarháknál is érzékenyebbek a táplálék magas réztartalmára. Így a talaj magasabb réztartalma is előnytelen számukra. 

#
Réz és szőlészet
A réz nélkülözhetetlen a szőlő egyik legveszedelmesebb kártevője - a peronoszpóra, vagy szőlőragya - elleni védekezésben. Kizárólagosan alkalmazzák rézklorid és rézszulfát formájában, amelyet mésszel vagy más, a peronoszpóra elleni védekezésben használt speciális anyaggal kevernek.

A bordói lé
A bordói lé rézalapú (20%-os rézszulfát), több betegség ellen is alkalmazható növényvédő szer. Ideális és hatékony védelmet nyújt a cserjék, a gyümölcsfák és a zöldségeskert leggyakoribb betegségeivel szemben, mint az őszibaracklevelek bodrossága, a szőlőragya, a varasodás, a bakteriózis, a gyűrűsfoltosság...
A kezelést a gyümölcsfákon megelőző jelleggel már februártól alkalmazzák a rügyfakadás és az esős időszak előtt.