Lágy és a keményforrasztás különbsége
|
Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani:
A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kémény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak. |
|
| Lágy- és keményforrasztás hőmérséklettartományai |
Amennyiben a forrasztás, mint kötéstechnika kiválasztást nyert,…
keményforrasztást kell alkalmazni:
- Gáz-, folyékony gáz- és olajinstallációk esetén
- 110 oC -nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél)
- esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél
lágyforrasztást kell alkalmazni:
- ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban
Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.
A forrasztás termikus eljárás anyagok olyan fajta kötésére, amelynek során olvasztással a forraszanyag folyékony fázisa keletkezik. Az alapanyag (esetünkben a réz, a vörösöntvény vagy sárgaréz) olvadáspontját a hőmérséklet ebben az esetben nem éri el. Amint a folyékony forraszanyag a forrasztási résbe hatol, a réz és a forraszanyag atomjai helyet cserélnek (diffuzió). A kötendő rézfelület átmeneti tartományában így olyan ötvözeti réteg képződik, amelynek szilárdsága nagyobb, mint a forraszanyagé.
