Lágy és a keményforrasztás különbsége

 

Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani: 

  • Lágyforrasztás 
  • Keményforrasztás 

A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt.
Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja.
A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött, lágyforrasztásnál 450 °C alatt helyezkedik el.

 

Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kémény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.

Hőmérséklettartomány

  Lágy- és keményforrasztás hőmérséklettartományai

Kéz

Amennyiben a forrasztás, mint kötéstechnika kiválasztást nyert,…

keményforrasztást kell alkalmazni: 

  • Gáz-, folyékony gáz- és olajinstallációk esetén
  • 110 oC -nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél) 
  • esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél 

lágyforrasztást kell alkalmazni:

  •  ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban 

Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.

Nagyító

A forrasztás termikus eljárás anyagok olyan fajta kötésére, amelynek során olvasztással a forraszanyag folyékony fázisa keletkezik. Az alapanyag (esetünkben a réz, a vörösöntvény vagy sárgaréz) olvadáspontját a hőmérséklet ebben az esetben nem éri el. Amint a folyékony forraszanyag a forrasztási résbe hatol, a réz és a forraszanyag atomjai helyet cserélnek (diffuzió). A kötendő rézfelület átmeneti tartományában így olyan ötvözeti réteg képződik, amelynek szilárdsága nagyobb, mint a forraszanyagé.