Ivóvízszerelés (hideg és meleg vízre)

Rézcső az épületgépészetbenA rézcsõ az épületgépészet egyik legsokoldalúbb, leghosszabb ideje bizonyító és egyik legkedveltebb csõszerelési anyaga. A réz alkalmazható ivóvíz-, használati melegvíz-, radiátoros fűtési, felületfűtési (padló- és falfűtés), földgáz-, PB- és egyéb rendszerek szerelésére. Rendkívül fontos azonban a szakszerű tervezés és kivitelezés szabályainak betartása, hogy a megrendelő hosszú időn keresztül élvezni tudja a rendeltetésszerűen és megbízhatóan működő rézcsöves rendszer összes előnyét.

Szabványosított csövek, szerelvények, segédanyagok

RézcsőA rézcsövek, szerelvények, forrasztási segédanyagok gyártását és alkalmazásának feltételeit Magyarországon is harmonizált európai szabványok szabályozzák, pl. az MSZ EN 1057 csőszabvány, az MSZ EN 1254-1 szabvány a kapillárisan forrasztható fittingekről, és az MSZ EN 1044, ill. MSZ EN 29453 szabvány a kemény-, ill. lágyforrasztó anyagokról rendelkezik. A fenti szabványok szerint gyártott csövek és idomok gyártótól függetlenül felhasználhatók, egymással csereszabatosak, így az anyagválasztás kritériumai egyszerűsödnek, az anyagok a kereskedelmi forgalomban egyszerűbben szerezhetők be, és évtizedek múlva is lehetőség lesz a meglévő rendszer átalakítására, bővítésére.
A rézcsövek anyaga az MSZ EN 1057 szabvány szerint foszforral dezoxidált, nagy tisztaságú réz (Cu + Ag min. 99,90% és 0,015% ≤P ≤0,040%), amely anyagminőségnek Cu-DHP vagy CW024A a jele. Épületgépészeti installációs célra mindenképpen ajánlott minősítő intézetek (pl. a német RAL) által bevizsgált, a vonatkozó szabványok előírásain és követelményein túlmenő vizsgálati előírásoknak és követelményeknek is megfelelő, megbízható gyártók által forgalmazott rézcsövet, fittinget, forraszanyagot alkalmazni, és vásárláskor a minőségjelet keresni a termékeken.

Az ivóvízszerelésre vonatkozó tudnivalók

Folyási szabály

A tervezés és kivitelezés során figyelni kell néhány, csak a rézcsőre vonatkozó szabály betartására. Az első ilyen az úgynevezett folyási szabály, melynek értelmében rézcső után nem következhet horganyzott acélcső a víz folyásának irányában, ugyanis a vízben oldott oxigén hatására felszabaduló rézionok a horganyzott acélcső elektrokémiai korrózióját okozhatják. Ez a szabály vonatkozik ivóvíz-, használati melegvízés cirkulációs vezetékekre egyaránt.
Fontos megjegyezni, hogy zárt rendszerű fűtésnél a réz és az acélradiátor, vagy az acélcső szabadon összeszerelhető, ugyanis a rendszerben sokkal kisebb a vízben oldott oxigén jelenléte, így nincs korróziós veszély.

Kötésmódok

Magyarországon a szabványok még nem tartalmaznak konkrét előírásokat a rézcsöves vízszerelésre. Az alábbiakban ismertetett előírások Németországban érvényesek a rézcsövekre, de természetesen ajánlott ezeket itthon is betartani.

  • Forrasztás: ivóvízvezetékeknél a rézcsövek 28×1,5 mm átmérőig (beleértve) csak lágyan forraszthatók, e fölött megengedett a lágy- és keményforrasztás egyaránt.
  • Lágyforrasztáshoz ajánlott forraszanyagok: S-Sn97Cu3 és S-Sn97Ag3. Esetlegesen egyéb forraszanyag is használható, azonban fontos, hogy ivóvízszereléshez nem alkalmazható ólomtartalmú forraszanyag. A biztonság kedvéért ajánlott a fenti két anyagnál maradni.
  • Folyasztószerek lágyforrasztáshoz: 3.1.1, 3.1.2 és 2.1.2. Ivóvízszerelésnél fontos, hogy a folyasztószer vízben oldódó legyen, és szerelés után a rendszert ajánlott átöblíteni.
  • A keményforrasztáshoz (28×1,5 mm méret fölött) használandó folyasztószereknek szintén vízben oldhatóknak kell lenniük. Az ajánlott folyasztószer az FH10 típusú. Az ivóvízszereléshez alkalmazható keményforrasz anyagok lehetnek foszfortartalmúak (pl. CP105 és CP203) vagy ezüsttartalmúak (pl. AG106, AG104 és AG203). Foszfortartalmú forraszanyag és réz-réz kötés esetén nem szükséges folyasztószert alkalmazni.
  • Idomok nélküli kötést vízszerelésnél is lehet alkalmazni, de a manuálisan készített (nyakkihúzás) T-elágazás csak keményen forrasztható, így itt a legkisebb (elágazó) cső méretének is nagyobbnak kell lennie, mint 28×1,5 mm.
  • A félkemény és kemény csövek lágyítása (felmelegítés vörös izzásig majd lehűtés) szintén nem ajánlott ivóvízszerelésnél 28×1,5 mm méretig.
  • Ebből adódik, hogy például a kemény csövek tokos kötése, ahol a tokkészítéshez a csövet lágyítani kell csak ettől nagyobb méretű csöveknél lehetséges. Ezt figyelembe kell, venni a kemény és félkemény csövek hajlítás előtti lágyításánál is.
  • A présidomos kötés, mint a rézcsövek modern kötésmódja természetesen szintén alkalmazható vízszerelésnél. Az O-gyűrű színe vízhez és fűtéshez fekete.
  • A gyorscsatlakozós csőidom, ahol a csövet és a fittinget csak össze kell nyomni, és kész a kötés, szintén alkalmazható vízre és fűtésre (110 °C-ig) egyaránt. Ennek a kötéstípusnak létezik oldható és nem oldható változata is.
  • Alkalmazhatók még ivóvízre a menetes és roppantógyűrűs kötések.

A rézcsövek szerelését itt ismertetjük részletesen: Szakszerű rézcsőszerelés

Letölthető rövid szerelési segédlet

Vízminőség

Rézcső, mint ivóvízvezetékA réz teljes mértékben korrózióálló az olyan ivóvízzel szemben, amely kielégíti „az emberi fogyasztásra szánt” vízminőségre vonatkozó előírások, azaz Magyarországon a 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet „Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről” által meghatározott minőségi követelményeket. A kormányrendeletnek megfelelően a víz pH-értéke 6,5 és 9,5 érték között kell, hogy legyen, így általános szabályként elfogadhatjuk, hogy a rendelet előírásainak megfelelő vízminőség mellett az ivóvíz biztonsággal vezethető rézcsőben. A saját kútból származó víznél a víz minőségét mindenképpen ajánlatos bevizsgáltatni, és csak a 6,5-9,5 pH-értékű, egyéb módon nem agresszív vizet ajánlott rézcsőben vezetni. Fontos azonban tudatában lenni annak, hogy az ilyen víz nem feltétlenül alkalmas emberi fogyasztásra sem.
A rézcső belső falán az idő folyamán védőréteg képződik. Az oxigéntartalmú vízzel a rézcső rögtön az üzembe helyezés után reakcióba lép, és a cső falán réz-oxidból (Cu2O) álló védőréteg kialakulása kezdődik. Az esetek többségében ez az oxidréteg további reakcióba lép a vízben oldott sókkal és gázokkal, ennek eredményeként először barna, majd később zöldes színű, nagyrészt bázikus réz-karbonátokból, kisebb mértékben réz-kloridokból és – szulfátokból álló védőréteg képződik. A védőréteg kémiai összetétele és színe függ a víz összetételétől. Ez a védőréteg nagymértékben csökkenti a rézionok kioldódását az ivóvízbe, így az ilyen cső nagy biztonsággal teljesíti a kormányrendelet által a réz mennyiségére az ivóvízben megszabott 2 mg/l határértéket. A szakembereknek fel kell hívni a végfelhasználók figyelmét, hogy a stagnáló vizet a cső anyagától függetlenül ki kell ereszteni, ugyanis az esetleg több napon át a csövekben (réz, műanyag vagy acél) pangó víz emberi fogyasztásra nem alkalmas.

Fontos megemlíteni a réznek a baktériumok szaporodását gátló tulajdonságát, melyet az emberiség már régóta ismer, és a legújabb kutatási eredmények is megerősítik. A KIWA független holland vízminőség-kutató intézet kísérletei igazolták, hogy a legionella koncentrációja a rézcsövekben szállított vízben tízszer kisebb volt, mint a térhálósított polietilén (PE-X) csövekben.

Linkek a réz antimikrobiális tulajdonságáról:

Kérdések és válaszok
Legionella fertőzés megelőzése
RÉZ - új fegyver az A típusú influenza elleni küzdelemben
A réz és az ezüst antimikrobiális hatásának összehasonlítása beltéri környezetben, gyakran érintett felületek anyagaként
Az egyesült államokbeli környezetvédelmi hatóságok a rezet mint antimikrobiális anyagot regisztrálták


Szakszerű tervezés, kivitelezés

Figyelni kell a megengedett áramlási sebességek betartására. Az MSZ EN 806-3 szabvány az „Épületen belüli, emberi fogyasztásra szánt vizet szállító vezetékek műszaki előírásai. 3. rész: csőméretezés. „Egyszerűsített módszer” szerint ezek felszállóvezetékek, csatlakozóvezetékek esetén max. 2 m/s, csatlakozás egy (utolsó) szerelvényhez max.: 4 m/s, cirkulációs vezeték esetén 0,5 m/s. Ezen értékek csőanyagtól függetlenül érvényesek, a nagyobb sebességek minden csőben problémákat okozhatnak (zaj, korrózió).

Tervezési segédlet letöltése

Rézcsövek szerelését csak megfelelő képesítéssel és szaktudással rendelkező szerelő végezze, ugyanis például a szakszerűtlen csőkötések belső felületének egyenetlenségei turbulens áramlást okozva szintén növelhetik az eróziós korrózió veszélyét. A forrasztott kötéseket szakszerűen készítsük el, a csővégeket mindig sorjátlanítsuk, kerüljük a forraszanyag befolyását a cső belső felületére. Ha forrasztópasztát alkalmazunk, azt mindig csak a cső külső felületére kenjük, soha ne az idomba.

Környezetvédelem

Réz a környezetértA rézcső hosszú élettartamának köszönhetően alkalmazásával csökkenthetjük a felhalmozódó építési hulladék mennyiségét, hiszen a szakszerűen kivitelezett rézcsővezetékek élettartama akár meg is haladja az épület élettartamát. Ha mégis sor kerül a vezetékek cseréjére, pl. a felújítás során áthelyezzük a fürdőszobát, a rézcsöveket újrahasznosítható hulladékként kezelve kíméljük környezetünket, és még némi pénzt is kapunk az értékes színesfémért. A réz 100%-ban újrahasznosítható alapanyag, anélkül, hogy tulajdonságai akár a legkisebb mértékben változnának. Ráadásul az újrahasznosított anyagból gyártott termék előállításához 75%-kal kevesebb energia szükséges, mintha rézércet használnánk. Az EU-ban jelenleg a felhasznált réz 41%-a már újrahasznosított anyagból származik.
Amennyiben ezen ajánlásokat a tervező és kivitelező kollégák figyelembe veszik, a rézcsövek hosszú élettartama garantált. A szabályokat betartva szereljük, és mérlegeljük a réz baktériumok szaporodását gátló tulajdonságait – ami különösen fontos a ivóvíznél – és nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ivóvízvezeték-rendszerek időtálló, higiénikus, egyszerűen és gyorsan kivitelezhető anyaga a rézcső.

Az újrahasznosítás bajnoka