Természet adta családi házak

Ezek a házak többgenerációsak abban az értelemben, hogy hosszú élettartamuk és fenntarthatóságuk révén több generációt is kiszolgálnak. A felhasznált építőanyagok karbantartási igénye csekély, így komoly költségeket takarítanak meg tulajdonosaiknak. Ezek a természetes anyagok észrevétlenül olvadnak környezetükbe, és később sem terhelik azt, mert teljes egészükben újrahasznosíthatók.

San Rafael erdeiben

A segoviai San Rafael hegyvidéki környezete Madridtól északnyugatra található, ezért a családi nyaraló tervének alkalmazkodnia kellett a hűvös időjáráshoz. A telek egy erdős terület, melyet kevés tisztás tarkít.
Két négyszögletes tömbje a lépcsőház tengelye mentén tolódik el. Ezeket két különálló tető fedi, melyek a helyi szabályozáshoz alkalmazkodva 60%-os lejtésűek. A terv a fák elhelyezkedését figyelembe véve rendezi el az épületet a tisztásokon.

Az anyagválasztás fő vonulatát a fa, a klasszikus rézlemez és a kő adja, színük idővel a természetbe olvad. „A kortenacél nem alkalmas széles felületek burkolására, ezért a réz mellett döntöttünk, mert ez az anyag rugalmassága folytán a tágulást jobban viseli, és idővel szintén vörösesbarna színűvé válik. A réz továbbá természetes anyag, tökéletesen beleillik a környezetbe.”

Bioklimatikus tervezési megfontolások: Passzív napenergia-hasznosítású üvegház
Télen a déli homlokzat üvegfelületei összegyűjtik a napsütésből származó hőt, mely azután a ház minden részébe eljut. Nyáron a nagy cédrusfa vet árnyékot az üvegre. A megfelelő hőszigetelésről a Ballom-keret rendszer (U=0,22) és a kétrétegű, a rétegek között argongázzal töltött üvegezés (U=1,1) gondoskodik.

Aktív hasznosítás: Energia előállítás
Geotermikus hőszivattyú létesült 160 méteres vertikális kollektorral, melynek energiáját alacsony hőmérsékletű sugárzó padlófelület-fűtésre használják.

Építész: Barrio y Tausz Arquitectos

Kilátás Seeheimben

Kiemelt hegyvidéki környezetben, az épület egy bő száz éve fejlődő lakóövezetben, buja növényzettel övezve a Rajnára nyíló kilátással is büszkélkedhet.

A nyeregtetős ház jellegzetes formáját a fejlesztési terv határozta meg, ezt ültették át egy monolitikus épülettestbe, mely túlnyúlik és egyensúlyoz a lejtő peremén. A kilátás felé a lehető legnagyobb megnyitásokkal, különböző szögekből ragadja meg a panorámát, az épület legnagyobb értékét. A nyitott részek túlméretezése, illetve az épület zártságának minél teljesebb megszüntetése révén jött létre az épülettest homogén megjelenése, melyet a tető és a homlokzat egységbe olvadása koronáz meg.

A tető és a határoló falak felületét nagyméretű előoxidált, rombuszra vágott rézlemezekkel borították. Az antracit színű felületek szép kontrasztot képeznek a belső tér fehér felületeivel, ahol különös figyelmet fordítottak a részletek kialakítására is. A „kimetszések” felfedik az alaprajz szerkesztési elvét, és áramlást biztosítanak a külső és a belső tér között.

A réz egyrészről lehetővé tette, hogy a tetőpanelek teljes értékű vízzárást biztosítanak, másrészről absztrakt, éles kontúrokkal formált geometrikus tömböt hozott létre. A réz választása a tető és a homlokzatburkolat anyagának egyben a tartósság, a természetes anyag választása is, és hozzájárul az épület hosszú távú fenntarthatóságához.
Visszahúzódó megjelenésével, különleges színével ez a ház szépen illeszkedik a zöld növényzettel borított városias környezetbe.

Építész: Fritsch und Schlüter Architekten
Fotók: C Kranenberg

Luganói csillámló doboz

Munkahely, lakóhely, egy hely a gondolkodásra. Egy zöld mező. Egy tavaszi hullám. Fák. Hegyek. A réz, mint elsődleges anyag. Plasztikus, képlékeny, alakítható. Építészet, amely nyugtatóan hat a jelenlévőre. Ritmikus kód, kijelöli a héjat, ami az érzelmeket tartalmazza. Kívülről egyszerű, belül a táj megkapó fénye. Jelenlét és átláthatóság. A táj a domináns elem, a hang, amely az építészetet inspirálja.

A kis épület elhatárolja magát a táj ráncaitól. Egyszerűség, melyet a világ formál. Az idő nyomot hagy a rézen - in-formálás. A kód meséli el az objektum létezésének történetét. Játék az anyaggal, az érzékekkel, vibráció. A szem bámul és keres. A szív talál és felfed. Egy instant belső és külső. Tér, amely az évszakok ritmusára nyílik és csukódik.
A projekt a 2007-es „Réz az építészetben” pályázaton a legjobb hat között szerepelt.

Építész: Emanuele Saurwein, Dario Locher & Luca Mangione (Lands Architetture)

További színvonalas épületeket tekinthet meg gazdag képgalériával a Copperconcept.org portálon.