Az "Év tetője" nívódíj pályázat idei kategóriagyőztes alkotása

Évezredes hagyomány

Több mint ezer éve a magyarok első királya, Szent István alapította a kalocsai székhelyű érsekséget. Első főpapja Asztrik apát volt, aki II. Szilveszter pápától koronát hozott István fejedelem részére. Az épületegyüttes méltó megújulása után még további évszázadokig hirdetheti az egyház és a kultúra megtartó erejét.

Az érsekeknek a hitélet fenntartása mellett országos tisztségeik is voltak: a királyi kancelláriát vezették, később pedig a vármegyék főispáni tisztét is ellátták. A tatárjárás és a török birodalom terjeszkedése egyre több gondot okozott a kalocsai érsekeknek, akik ekkor inkább voltak hadvezérek, mint főpapok. Magyarország érdeke tőlük a déli határok katonai védelmét követelte meg. II. Szulejmán szultán seregei 1526-ban Mohácsnál csaptak össze a magyar seregekkel, amelyek hadvezére, Tomori Pál kalocsai érsek volt, aki életét áldozta az országért. A másfél százados török uralom a magyarságnak összességében komoly veszteségeket okozott. Mégis az egyházi intézményrendszer fejlődése, az érsekek alapító, támogató tevékenysége mindvégig segített fenntartani az országot, a magyar kultúrát.

Az épületegyüttes nagyszabású felújításának részeként az Érseki Palota fedése már 2009-ben elkészült, mellyel a kivitelező cég az „Év tetője” nívódíj pályázaton kategóriadíjat nyert. Jelenleg a Főszékesegyház tornyain folyik a munka, ezt a templomcsarnok fedése, a fiatorony, és a homlokzat felújítása követi a későbbiekben. Az országos viszonylatban is nagy beruházás 4000 m2 feletti tetőfelület érint.

Az Érseki Palota a római katolikus érsek székhelye Kalocsán. A Ny-i szárny földszintjén az Érseki és Főkáptalani Levéltár, valamint az érseki hatóság hivatalai, az emeleten az érseki rezidencia található.

Az "U" alaprajzú kastélyok magyarországi típusának jellegzetes elrendezését követi: főépületéhez hátrafelé nyúló szárnyak csatlakoznak. Háromszintes, barokk stílusú épület, egykori hatalmas barokk kertjének töredékével.

A hagyományos ácsszerkezet felújítása tette szükségessé a rézlemezes tetőfedés cseréjét, mellyel az anyag alkalmazásának egy klasszikus példája valósult meg. A hely szelleme és a műemléki környezet megkívánta, hogy hiteles és tartós, az eredetivel anyagában, megformálásában egyező fedés készüljön. A választott TECU Classic lemezzel az épület megjelenése természetes módon változik az idő múlásával. A rézlemez hosszú élettartamát régészeti ásatások is bizonyítják, tartósságának kulcsa, hogy anyagában homogén, ellenálló fém.

A korra jellemző gazdag díszítettség a tetőzet megjelenésében is visszaköszön: nagyszerű megformálás és finom részletek változatos együttese méltó lezárását adja az épületnek. Nyeregtetős, a tetőn hat felépítmény található, egyesek oválisak, barokk keretezéssel. Főhomlokzatán oromzattal és magas manzárdtetővel való kiemeléssel találkozhatunk.

A héjalás állókorcos kivitelben készült az összefüggő, nagy felületeken. A műemlék épületeknél különösen nagy kihívás a hosszú lemezsávokkal való munka, elhelyezésük komoly precizitást igényel. A gondosan kialakított, párhuzamos fedési vonalak szabályosan futnak még a szabálytalanabb tetősíkokon is, ritmusukat az aprólékosan kidolgozott tetőablakok törik meg.

Az egyedi – sokszor a helyszínen improvizált - megoldások, az elhivatott mesterek által kialakított részletek nem csak szakmai szemmel tetszetősek.

A Pilisi Pléh-Boy Kft. „A megbízhatóság tetőfoka”, 2006-tól az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége) tagja. Már a 2007-es "Év tetője nívódíj" pályázaton, két kategóriában is díjat szerzett.

A kivitelező a legmodernebb lemezmegmunkáló eljárásokat alkalmazta a minőségi alapanyagon. Amit régen számottevő élőmunkával készítettek, ma korszerű, speciális profilozó gépekkel is megoldható, miáltal az építési idő jelentősen lerövidül. A lemez alacsony hőmérsékleten is jól megmunkálható, így nem volt kényszerű téli leállás az építés során. A hagyományos tetőfedő szakértelem felszabadultan, az egyedi csomópontok szakszerű és kreatív megoldása felé fordulhatott.

A tetőrétegek közötti kiszellőztetést a műemléki védettség miatt nem a feltűnőbb gerincszellőzéssel oldották meg, hanem a kéményszegélyeket alakították szellőzővé – így ezek képezik a légmozgás másik, eresszel ellentétes oldalát. Hagyományos értelemben vett hófogót sem alkalmazhattak a történelmi környezetben, ezért a fekvőeresz csatornák akasztóinak számát megháromszorozták. Ez az ötletes megoldás kiállta az idei, hóban gazdag tél kemény próbáját. A csatornák hőtágulásból eredő mozgását szintén láthatatlan, beforrasztható betétek teszik lehetővé.

Összességében a modern technológia és a szakszerű csomópont kialakítás lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül megbízhatóan működjenek ezek a megjelenésükben korhű, műszakilag mégis korszerű szerkezetek.

Az épületegyüttes méltó megújulása után még további évszázadokig hirdetheti az egyház és a kultúra megtartó erejét.

Az Érseki Palotáról további képeket és számtalan rézlemezzel fedett, illetve burkolt épületet
tekinthet meg a www.copperconcept.org oldalon.

Építész:
Vörös Márta okl. építészmérnök

Rézmunkák kivitelezője:
Pilisi Pléh-Boy Kft. „A megbízhatóság tetőfoka”
Weboldal

Épület címe:
6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Magyarország

Épült:
2009

Ingatlantulajdonos:
Magyar Katolikus Egyház