Forraszanyag és folyósítószer lágyforrasztáshoz
Forraszanyag lágyforrasztáshoz
Rézcsőszereléshez kétféle lágyforrasz használatos. Ezeket az MSZ EN 29453 szabvány szerint gyártják. A forraszanyag jelölése adja meg azt, hogy az milyen elemekből áll.
A csőszereléshez felhasznált valamennyi lágyforrasz ónt, mint fő alkotórészt tartalmaz. Ez abból ismerhető fel, hogy az ón mindig az első fém, amelyet az S – ( = Solder, angolul lágyforrasz) betű után jelölnek meg. (Pl. S – Sn97Cu3). A kémiai jel után következő számok a fémek körülbelüli részarányát adják meg súlyszázalékban.
Lágyforraszok rézcsőszereléshez (* az adatok súlyszázalékot jelentenek)
| Forraszanyag MSZ EN 2945 szerint | S - Sn97Cu3 | S - Sn97Ag3 |
|---|---|---|
|
Olvadási tartomány (°C) |
230 -250 |
221 - 230 |
|
Cu* |
2,5 - 3,5 |
- |
|
Ag* |
- |
3,0 - 3,5 |
|
Sn* |
maradék |
maradék |
|
Annak biztosítására, hogy kifogástalan forraszanyag kerüljön alkalmazásra, a forraszanyagot az alábbiak szerint jelölik:
|
|
| Lágyforrasz teljes jelöléssel |
Vannak további lágyforraszok, amelyek ólmot tartalmaznak. Ezeket nem szabad ivóvíz– és fűtésszereléshez használni. A fűtésszerelésben más, ólommentes forraszanyag használható (pl. antimontartalmú forraszanyag). Az egyszerűség és az összekeverés elkerülése érdekében azonban alapvetően csak a fent említett két lágyforraszt ajánlott használni.
Néhány fém neve és vegyjele:
| Fém | Vegyjel | Latin elnevezés |
|---|---|---|
|
Ón |
Sn |
Stannum |
|
Ezüst |
Ag |
Argentum |
|
Réz |
Cu |
Cuprum |
|
Cink |
Zn |
Zincum |
|
Folyósítószer lágyforrasztáshoz A folyósítószer arra szolgál, hogy oxigénmentes forrasztási felületet kapjunk, és a forrasztási folyamat alatt ezt meg is tartsuk. Ennek segítségével a forrasztás hőmérsékletén a forraszanyag befutja a forrasztási felületet, megfolyik, és az anyaggal kötést képez. Abból a célból, hogy a rézcső belső felülete is bevonódjon, a forrasztási felületet fémfényesre kell tisztítani. Mechanikus tisztítás mindig szükséges, azonban nem elég, mert a forrasztási folyamat során a levegő oxigéntartalma miatt az oxidréteg újraképződne. Ennek elkerülésére használják a folyósítószert. |
|
| Folyósítószer jelölése |
A folyósítószer meghatározott hőmérséklettartományt igényel, hogy hatását kifejtse. Ha a forrasztási hőmérséklet túl magas, a folyósítószer elég, és nem lesz hatékony. Ezért a forrasztási munkahőmérséklet betartására ügyelni kell.
|
Lágyforrasztáshoz az MSZ EN 29454 szerint három folyósítószer típus megengedett, amelyeket az alábbi rövid módon jelölnek:
Ahogyan a forrasznyagoknál, a folyósítószereknél is figyelni kell a helyes jelölésre:
|
 |
 |
| Lágyforrasztó paszta jelölése (A pasztában lévő forraszanyag önmagában nem elegendő a forrasztási rés kitöltéséhez!) | DVGW jel és RAL minőségjel |
Lágyforrasztó paszta
Folyósítószer helyett lágyforrasztó paszta is használható. A lágyforrasztó paszták porformájú lágyforrasz anyagból és folyósítószerből állnak. Előny: a forrasztás munkahőmérséklete a forrasztó paszta felolvadásából felismerhető (ezüstszín).
A folyósítószer adatainak kiegészítéseképpen a lágyforrasz pasztákat az MSZ EN 29453 szerinti rövid jellel és a fémtartalommal jelölni kell.
Folyósítószer lágyforrasztáshoz:
| Folyósítószer MSZ EN 29454 szerint | Hőmérséklettartomány (°C) |
|---|---|
|
3.1.1. |
150 |
|
3.1.2 |
- |
|
2.1.2 |
400 |
Az első szám jelöli a típust (pl. 3=szervetlen), a második szám a "bázist" (pl. 1=vízben oldódó), a harmadik szám a hatóanyagot, amelyik felmelegítés során a kémiai reakciót beindítja.
Ivóvízszerelésnél a lágyforrasztáshoz alkalmazott folyósítószer maradványa hideg vízben oldódó (kimosható) kell legyen. A DVGW jel a folyósítószer dobozán igazolja, hogy ez a követelmény teljesül.
